A tegnapi szállásunkon Kayenta-ban (Arizona) nem működött a net, így ezért megkésve rakom fel a beszámolót és a képeket is. Szóval dec.26-án az arizonai Page városában ébredtünk, 4300 lábbal a tengerszint felett (1300m). Várost írtam, pedig Page inkább falu a mérete okán, kb 7000-en lakják és 1957-ben alapíttatott, amikor is épült mellette a duzzasztógát a Colorado folyón és ide telepítették a munkásokat. Állítólag az USA legfiatalabb községe ezzel. Mérete és kinézete inkább városias, ugyanis a környékbeli nemzeti parkok és természeti szépségek rengeteg látogatót vonzanak, így az infrastruktúra 7000-nél jelentősen több emberre van kiépítve. Ennek ékes amerikai példája a város melletti Wal Mart is :-)
Page lakóinak 40%-a fehér, egy negyede indián, a maradék spanyolajkú. Az indiánoknál megállnék egy szóra. Ezen a területen a Navajok élnek és sikeresen visszaköveteltek maguknak egy 67 ezer km2 (!) területet, amelyen belül autonómiával rendelkeznek. (összehasonlításképp Magyarország 90ezer km2) A Navajok kb 300ezren élnek az USA-ban, ebből kb. 200ezren a rezervátumban. Az itteni parkok nagy része az ő igazgatásuk alatt van, például az Antelope Canyon is ilyen. A canyon csak szervezett túrával látogatható, amióta emberek elkezdtek feliratokat karcolni és felmászni a homokkő sziklafalakra.
A napunk tehát úgy indult, hogy bejelentkeztünk egy ilyen túrára a Navajo Turist Centerben, fél2-re
kaptunk is időpontot. Hogy addig elverjük az időt, meglátogattuk a Colorado folyó egyik patkó (horseshoe) alakú kanyarulatát (balra), amit a fennsíkba vájt. Gyakorlatilag az is egy kanyon volt, kicsit kisebb méretekkel, mint a nagy testvére, a Grand Canyon. Ez volt az első alkalom, hogy úgy igazán sivatagos környéken jártunk, nagy síkság (igazából fennsík, jócskán 1000m felett) hó nélkül, kicsi bokrokkal és fűvel. Nyugodtan szaladgáltunk és ugrálgattunk, a csörgőkígyók ilyenkor le vannak fagyva, a vadvilágot így csak egy nyúl képviselte. (a hőmérséklet olyan + 5-10 fok körül lehetett, éjjel fagy, a napon meg jó a trikó is, ld. képek). A folyókanyarulat gyönyörű, mindenkinek ajánlom, aki arra jár.
A patkó megtekintése után még mindig volt elég időnk az Antelope Canyonig, így elnéztünk a Colorado folyón épült gátnak köszönhetően kialakult Powel tóhoz, ami gyakorlatilag a folyó által vájt kanyonba duzzasztott víz és a Glen Canyon Nemzeti Park részét képezi. Jachtkikötők épültek oda, nyáron hajótúrák indulnak onnan a canyon látogatására.
Az idő hamar elszállt, indultunk is vissza az Antelope túrára. Kezdetnek beültettek minket és vagy 60 embert pick-up kocsikból kialakított kisbuszszerűségekbe, amikkel megtettük a kb 15 perces utat a Canyonig. Az utolsó 10p homokon történt, elég viccesen zötykölődött az autó meg a sok ember rajta. A Canyonban mindegyik kisbusz vezetője a csoportját végigvitte a kanyonon, majd visszafele szabad fotózási idő volt. A kanyon igazából egy vádi részét képezi, homokkőből áll, így a víz szépen kivájta azokat a formákat, amiket a túra keretében megtekinthettünk. Hevesebb esők idején a kanyont lezárják az áradás miatt. A legutóbbi ilyen alkalom idén nyáron volt, akkor majdnem a kanyon tetejéig ért a víz. Végeredményben a túra megérte azt a 30 dollárt, amibe a túra került, kiemelten ajánlom minden errejárónak.
Képek itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése