A hét csütöröki napján este, amikor már túl voltam minden zh-n, elmentünk egy koncertre Newmarketbe. Nem a mi ötletünk volt, meg voltunk hívva, ugyanis Subi barátom az egyetemi angol tanulás lehetőségeit kihasználva szert tett egy beszélgetőpartnerre (angol beszédkészség fejlesztése érdekében), aki meghívott minket a Gnarlemagne nevű kisebb hírnevű együttes fellépésére. Ő ugyanis személyesen ismeri az egyik tagjukat.
Szóval nevén nevezve a hölgyet Caneel, és barátnője Johanna csütörtök este kocsival felszedtek minket a kolinál és meg sem álltunk Newmarket-ig. ( - ugye észrevettük, hogy ismét egy alkalom, amikor bebizonyosodott, hogy jó döntés volt NEM venni kocsit... - )
A koncert egy régi templomból átalakított szórakozóhelyen volt (Stone church), kicsit furcsa volt így belépni, de belül már teljesen szórakozóhely kinézete volt, kényelmesebben is éreztük magunkat. Az együttes egyébként egész jól nyomta, élvezhető számaikra (pl. ez is az) ugráltunk, illetve táncos becsületemet nem kockáztatva pörgettem lányokat. Az eseményre szintén eljötte Andris és Artum, ugyanis ismerték barátokon keresztül a minket meghívó lányt is.
A pénteki magyar-olasz meccset már említettem, legfeljebb azt tenném még hozzá, hogy a Walmartos bevásárlás során vettünk felmosó szettet, így a szobánk tisztántartásában új fejezet kezdődött el.
Szombaton pedig célba vettük New Hampshire nevezetes kirándulóhelyét, a White Mountains-t. Nem egyedül tettük, egy Hana nevű cseh csajszi volt az ötletgazda, vele egy angolra járunk Subival, így ismertük meg.
Hana babysitter-kedik Durhamben, és ami fontos, hogy a host family-jétől (a családtól akinél dolgozik) megkapta az egyik kocsijuk használati jogát, így ezen lehetőséggel élve előszeretettel kirándulgat hétvégén.
De hogy jobb legyen a kép, elhozta egy bosnyák, szintén babyszitter barátnőjét, márcsak azért is, hogy megint leírhassam: ismét 2 csajszi jött értünk kocsival és szedett fel :-)
(és még mi akartunk kocsit venni...)
A nagy túra azonban nem lett olyan nagy, mint amire mi számítottunk. Elsőként a Winnipesaukee tavat látogattuk meg, ami a legnagyobb tó az államban, azonban tele van kicsi szigetekkel, így gyakorlatilag maga a tó nem látható be, és nem is látszik emiatt akkorának.
Nagyobb térképre váltás
Azért pár fotót csináltunk a partján, majd elindultunk a célunk felé, ami a Mt. Washington volt, a legmagasabb csúcs New Hampshireben (1918m).
Az első nehézségek az úton keletkeztek, ugyanis a főút, amely átvezetett a hegységen olyan forgalmas volt, hogy lépésben lehetett haladni előre. Emiatt gyors tervváltoztatás után egy másik csúcsot néztünk ki, a Mt. Chocorua-t, a maga 1056m-es magasságával. Érdekes, hogy itt sok földrajzi név az indián neveket hordozza magán. Például a hegyünk is egy ilyet viselt (nem beszélve a Winnipesaukee tóról), valalmint a hegyhez vezető út, a Kancamagus highway. Ez utóbbit mi csak "Kancamágus"-nak hívtuk és le kellett fordítsuk, amikor a két lány nem értette, hogy min nevetünk :-)A csúcsra egyébként nem értünk fel, ugyanis kicsit későn kezdtük el a túrát, valamint a bosnyák csajszi elég lassan jött, ráadásul kényeskedett, szóval lassú volt az előrejutás. Nem akartuk kockáztatni, hogy ránksötétedjen visszafelé (hát még az ezzel járó várható hisztimennyiséget), így lemondtunk az egyébként nem túl messze lévő csúcs meghódításáról.
Remélem még egyszer azért lesz alkalmunk felmászni rá. Viszont a megtett út is gyönyörű volt, ugyanis az ösvény egy patak mellett vezetett, ami helyenként kisebb-nagyobb vízeséseket képzett, a domborzati viszonyoknak megfelelően.
A kirándulás többi képe itt található.
Hazaérve, az átélt kínok ellenszolgáltatása okán, el "kellett" menjünk bulizni a lányokkal Portsmouthba :-). A szokásos "két lány felszed kocsival" story után egy Wet bar nevű helyen találtuk magunkat, ami nem volt ismeretlen nekünk, de a zene aznap nem volt a legjobb, meg épp akkora partykedvem sem volt, így olyan "hűdenagy" buli nem kerekedett. De azért persze jól éreztük ott is magunkat, és örömmel tekintünk előre a következő szombaton megrendezendő házibulira, amit szintén Hana rendez szülinapja alkalmából :-)
Mindezek után módosítok az eddigi kijelentésemen, vagyis mégiscsak lehet itt bulizni, csupán ki kell tapasztalni, hogy mikor merre mi van /valamint kell 2 lány egy kocsival, de hát ez eddig egész jól összejött ;-) /
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése