Még korábban, talán az ideérkezésünkkor jött az ötlet, hogy az északi szomszédot is meglátogassuk a félév során. Erre az útra múlt péntektől e hét keddéig került sor (nov.6-10).
A csapat 6 tagot számlált, mi 3-an (Subi, Áron meg én), valamint Áron 3 látogatója. Patti (Patrícia) és Peti Áron tesói, míg Laci egy jó barátjuk.
Így hatan indultunk neki két bérelt kocsival az alább felvázolt bő 1300 mérföldes (~2100km-es) körútnak:
Nagyobb térképre váltásAz útvonal tehát a következő volt: Durham(USA)-Montreal-Ottawa-Toronto-Niagara Falls-Durham. Erre volt jó 4 napunk. A tempó kissé feszített volt, de szerintem sikerült nagyon jól kihasználjuk a rendelkezésünkre álló időt.
Montreal
Már sötét volt, mire délután beértünk Montrealba. Az út addig simán ment, kb. 5 óra volt, és eseménytelenül telt, leszámítva egy, még Vermontban (USA) oldalról belénkszálló kacsát (szerintem túlélte). Kanadába (Québecbe) átérve kicsit olyan volt, mint Erdélyből megérkezni az Alföldre, tökéletes síkság, mindenfelé búzatáblák.
Montreal egyébként egy 1.6 milliós város, (3.6milliós a Greater Montreal Area), ezzel a 2. legnagyobb francia nyelvű város Párizs után. Lakói túlnyomó részt francia* nyelvűek, de egy jó 20% angolul beszél, illetve más amerikai nagyvárosokhoz hasonlóan Montrealban is egyre nagyobb a nem európai (kínai, délkelet ázsiai, afrikai, arab, stb...) bevándorlók aránya.
* = a francia szó ez esetben kis magyarázatra szorul, ugyanis különbséget kell tenni a quebec-i francia, és az "európai" francia közt. Itteni francia ismerőseim, leginkább Francoise, erősen mosolygott pár percnyi quebeci francia szöveg hallgatás után. Az ok az, hogy az itteni francia állítólag a középkori francia konzervált változata, ugyanis az québeciek annyira nacionalisták voltak a kezdetektől, hogy minden idegen kifejezést szisztematikusan lefordítottak franciára, és úgy használják a mai napig.
Mindenhol látható példa erre a "STOP" tábla québeci változata: "ARRET". (olyan, mintha magyarul "ÁLLJ" vagy "MEGÁLLÁS" lenne kiírva). Továbbá az amúgy teljesen francia "voiture" (autó) szó helyett is inkább a "char" -t használják, ami (harci) szekeret jelent :-)
Több ilyen példa is van, akit érdekel rákereshet interneten.
Szóval miután megérkeztünk Montrealba (ejtsd: "mon'réál"), és egy GPS-t meghazudtoló manőver keretében megtaláltuk a latin negyedi szállásunkat, elindultunk egy kis esti sétára a városban (ld. képek) a 0°C körüli hőmérsékletben. Megjegyzem a hideg ellenére láttunk mini-farmergatyás rövidujjas-kivágott felsős csajokat az utcán mászkálni, úgy néz ki a helyieknek ez még a késő nyár része volt.
A város szép, rendezett, mondhatni európai. Ám hogy mennyire az, az inkább csak másnap jött elő, amikor is az Ottawába való továbbindulás előtt még sétáltunk egyet "vieux Montrealban", vagyis az óvárosban. Egészen eddig nem láttam Amerikában olyan várost, amelynek ilyen európai kinézetű belvárosa lett volna. Volt műköves sétáló út, középkorias kinézetű kőházak, rendezett parkok, templomok, szép míves cégérek, egy szóval minden, ami egy valamire való európai városközponthoz kell. További képek
itt.
OttawaMontreal megcsodálása után
Ottawa felé vettük az irányt, de a végső cél Toronto volt még aznap. Mivel ez összesen 650km-t jelentett és délben indultunk csak el a québeci metropolisból, nem töltöttünk 2-3 óránál többet Ottawában, csupán a kormányzati negyedet néztük meg.
Kanada fővárosa egy 800000-es város, az elővárosokkal együtt egy 1,3 milliós tömböt alkot az Ottawa folyó déli partján. A túloldalon a már Québechez tartozó Gatineau település található. A város ugyanúgy mesterséges, mint Washington, azonban emberi léptékűbbnek tűnt annál. Az oka szerintem az, hogy az épületekről nem sugárzott az a monumentalitásra való törekvés, mint az USA fővárosában. Megjegyzem, a város építésénél egy külön építészeti stílust próbáltak összehozni, az un. "Capital style"-t, ami az addigi amerikaitól és a korábbi brit mintáktól is eltér.
Pár kép a parlament és környékéről, a maradék pedig
itt.
Toronto
Sötétedés után elindulva bő 5 óra alatt tettük meg a maradék 450 km-es távot az aznapi végcélig, így este 10re megérkeztünk
Torontóba.
A 2,5 milliós város az Ontario tó partján fekszik, központjául szolgálva az 5,5 milliós Greater Toronto Areanak, ami igazából a 8,8 milliós Dél-Ontario régió, más néven a Golden Horseshoe részét képezi, a kanadai lakosság 25%-át tömörítve ezzel. Toronto Kanada igazi gazdasági központja, és egyben a világ egyik legmultikulturálisabb nagyvárosa. Lakóinak majdnem fele külföldi születésű, ők az un. "látható kisebbség" részét képzik. Ez a kifejezés a nem európai származású bevándorlókat jelöli. Az alacsony bűnözési ráta, tiszta környezet, magas életszínvonal és az idegenekkel szembeni befogadó hozzáállás az egyik legélhetőbb nagyvárossá tette Torontot.
A megérkezésünk estéjén a többség elment egy pub-ba, én azonban egy előzetes fél-betegség utóhatásaként aznap fokozatosan elvesztettem a hangomat, estére kvázi néma lettem, így a hideg sör és "activity"-szerű mutogatás helyett egy adag gyógyteát és alvást választottam.
Másnap fantasztikus időre ébredt a csapat, ragyogó napsütés, 15-20fok, nyoma sem volt a
montreali hidegnek. Kiváló turistaidő. A kötelező CN tower megtekintés után átmentünk a Torontói "Margit-sziget"-csoportra, ami szintén ajánlott turistalátványosság. Valószínűleg csak azért, mert remek rálátás nyílik onnan a városra. Miután visszahajóztunk a city-be, az egyéb könnyen elérhető nevezetességeket néztük meg, mint a Young street (kb. a Váci utca), Hall of Fame (hokiőrültek Mekkája), Old City Hall, Eaton-centre (shopping plaza) és visszafelé a Chinatown-on is keresztülmentünk. Aznap este, a már valamennyire visszajött hangommal én is mentem a többiekkel pub-ba, ám az alkohol ivás önpusztító élvezete helyett a kanadai pub-kultúra jobb megismerése vezényelt. Jól tettem, ugyanis enélkül nem láthattam volna a digitális kijelzős hokimeccs-visszaszámlálót, ami logikus módon a következő hokimeccsig számolta vissza másodpercre pontosan az időt :-)
Képes ízelítő (bővebben
itt):
Niagara Falls
Hétfő délelőtt Toronto-t elhagyva a Niagara felé vettük az irányt, ami útba is esett hazafelé. Nekem ez már a második alkalmam volt ott, de a csapat többségének az első. Odaérve tapasztaltuk, hogy a téli szezon miatt nem járnak a hajók a folyón a vízeséshez, illetve az USA oldalon sem lehetett lemenni az American Falls szikláihoz. Egyedül a kanadai oldalon lehetett lemenni egy teraszra a vízesés közelébe, illetve be lehetett menni a vízesés "mögé", ami valójában egy vízesés mögötti sziklába vájt alagutat jelentett, amiben pár kisebb nyíláson keresztül ki lehetett tekinteni a vízesésre. Őszintén szólva nem volt túl látványos, ilyen szempontból az amerikai oldal látványosabb, de mondjuk a vízesés elhelyezkedése miatt nem is lehetett volna nagyon mást kialakítani. A rálátás a vízesésre azonban a kanadai oldalról jobb klasszisokkal jobb. (ld. fent)
Most alaposabban bejártuk a "commercialized" kanadai oldalt, ami egy kaszinóvárost takar, az amcsik büszkék arra, hogy náluk ez nincs. Az igazat megvallva valóban nem lett volna feltétlen szükség erre pont a vízesés mellett, azonban arra nem vennék mérget, hogy nem USA tőke működteti ezeket a létesítményeket. Mindenesetre a település (Niagara Falls) ezzel együtt is rendezettebb volt a kanadai oldalon, mint az USA-ban.
Pár kép a kanadai oldalról (több
itt):
A vízesésnél elbámészkodtunk vagy este 6ig, akkor indultunk vissza, ami annak fényében igen bátor, hogy 850 km volt még Durhamig, ami egy jó Berlin-Budapest távolságnak felel meg. Hajnali 4-re haza is értünk, és egy rövid alvás után elkezdhettem tanulni az aznap délutáni zh-ra :-)
Zárásképp egy link a netes
fotótáramhoz, ahol minden fotóalbum elérhető (ez a link fenn van a blog előlapján legalul) és egy szerintem festménynek is beillő kép a Niagara American falls részéről:
Ezen a héten csütörtökön van Thanksgiving, vagyis hálaadás az Egyesült Államokban. Ez egy országos, széles körben ünnepelt esemény, fő történése a hálaadási étkezés, amely a filmekből jól ismert karaktereket hordozza magán és hát minthogy a fogyasztói társadalom egyik fellegváráról beszélünk, nem szabad elhallgatni, hogy ez a nap után kezdődik hivatalosan a karácsonyi vásárlási szezon.
