Az október 24-ei héten olyan történt, ami az eddigi BME-s pályafutásom alatt soha (külföldet leszámítva) : őszi szünetem volt, méghozzá egy hetes! Így kaptam az alkalmon, és meglátogattam Rékát, aki a szomszédos Belgiumban, Antwerpenben tanul fél évig pszichológiát. Réka (Koren Réka) régi Baár-Madasos illetve Harmónia tánciskolás ismerősöm-barátom, szalagavatón például vele angolkeringőztem.
A látogatást Réka szabadidejéhez illesztve okt. 20-23 között ejtettem meg. Busszal (Eurolines) mentem Párizsból Brüsszelen át Antwerpenig, majd ugyanígy vissza.
Flandriában, a Schelde folyó jobb partján elterülő
Antwerpen Belgium második legnagyobb városa, és Európa 2. legnagyobb kikötője Rotterdam után. A nevének eredete érdekes, több magyarázata is van. A legérdekesebb szerintem a következő: egy legenda szerint
a folyó közelében egy gonosz óriás, Antigoon lakott. Az óriást egy fiatal hős, Brabo pusztította el, aki levágta Antigoon kezét és bedobta azt a folyóba. Hollandul a kéz-dobás = hand werpen, így ebből alakulhatott ki a név. Ennél van tudományosabb magyarázat is, de a város jelképe ezen legenda miatt a kéz (ld. lejjebb).
A város egyébként nagyon szép, rendezett, tiszta. Fentebb látható a város főtere, a Grote Markt. Mellett áll a városháza (Stadhuis), valamint a gazdag kereskedők által épített házak. Antwerpen jelentős gyémántiparral rendelkezik, ami tradicionálisan az itt élő nagy hasida zsidó közösség tulajdonában van. Volt szerencsém pont vasárnap ellátogatni a negyedükbe, és láttam, ahogy a talpig feketébe öltözött kalapos és pajeszos férfiak hozzák el a sábeszdeklit és szintén pajeszt viselő kissrácokat a vallásiskolából (hittanóra, egyéb?).
További belga sajátosság a sültkrumpli. Minthogy ők magukat tartják a hasábburgonya feltalálójának, így a városban mindenhol találhatók gyorsétteremszerű sültkrumplizók. Kóstoltam, nem rossz. Réka győzködött, hogy itt más az íze, de én azt nem éreztem. Lehet, hogy csak az én ízlelőbimbóim nem működnek jól.
Megérkezésem után (csütörtök este) elég hamar sikerült integrálódni a helyi Erasmus diákok táborába, mivel egyből bulizni mentünk. A srácok jófejek, még magyarral is találkoztam. Másnap Rékával bejártuk Antwerpent, amit a fotók illusztrálnak. Megjegyzés: Antwerpennek is ugyanolyan piroslámpás negyede van, mint Amszterdamnak :-)
Szombaton átvonatoztunk a nem túl távoli Gent (ejtsd krákogva: "Chent") -be. Gent a már ismert Schelde és a Leie folyók összefolyásánál helyezkedik el, kikötője szintén jelentős. A középkorban Európa egyik leggazdagabb városa volt, ami látszik is rajta. Ahogy a korábban leírt Amiens (Franciao.) a "kis Velence" becenévre hallgat, úgy Gent-et az "Észak Firenzéjeként" emlegetik.Azonban még a vonatút előtt Réka elvitt az antwerpeni piacra, ahol megvettük a reggelit: egy marokkói különlegességet. A nevét nem tudom, de megpróbálom összeírni, hogy mi volt benne. A végén lehet szavazni, hogy vajon ezekből sülhet-e ki jó íz... :-) Szóval: egy pita jellegű kenyérbe becsavartak kis hagymadarabokat, valami sajtfélét, aminek nem nagyon volt íze, ebbe tettek uborkát, fügét, szárított paradicsomot, (csípős) olívabogyót, meg még egyéb eklektikus összetevőket, majd a végén leöntötték mézzel :-)
Gentbe délelőtt érkeztünk, majd egy térkép szerzése után besétáltuk a belvárost. Szerintem Gent szebb, mint Antwerpen. Itt több a csatorna, amik - Amiens után már tudjuk - nagyon "bájossá" tesznek minden várost. Valahogy így:
A többi genti fotó az antwerpeni albummal egyben van. (de azért
itt a link mégegyszer)
Az összbenyomás Belgiumról tehát remek, és nem csak azért, mert végig gyönyörű, ritkaságszámba menő napos idő volt. Bár mivel a flamand részen voltam, ezért végig Hollandiában éreztem magam, és az eddigi látottak alapján sok különbség nincs is a két ország (Belg.-Holl.) között. Külön kiemelem Réka türelmét, amivel remekül átvészelte az ilyenkor megszállott fotózós énemet.
Búcsúzóul:
